Bronson Hotel-1.Fejezet

-Gyönyörű volt!-Mosolygott rám Carl, a lovászfiúnk, s egyben közeli barátom.-Ma Fantasy remekül mozok...Ügyes...-Paskolta meg a hófehér arab ménem nyakát.

-Igen...Nagyon elemében van.-Mosolyodtam el, majd előre hajoltam a nyeregben, hogy átöleljem a lovam izmos nyakát.

-Apád ma hogy-hogy nem rendelt be?-Fogta meg Fantasy kantárszárát Carl, hogy le tudjak szállni.

-Passz...Tuti jó kedve van.-Kuncogtam.

-Ja.-Vigyorgott Carl.-Ritka az olyan.

-Héé.-Böktem oldalba.-Itt vagyok melletted ember!-Kuncogtam.

Aztán Carl kinyitotta a kaput, hogy kivezessem Fantasy-t.Elindultunk egymás mellett az istálló felé.

-Lauren!Lauren!-Szólongatott valaki a hátam mögül.Megfordultam és anyu volt az.

-Megfognád?-Adtam át a szárat Carl-nak, majd oda mentem anyuhoz.-Szia anyu!-Mondtam kedvesen, mosolyogva.

-Szia Kicsim...Apád mondta, hogy a recepciónál be kéne segítened.-Mondta.-Öltözz át aztán menny oda!

-Okké...-Bólintottam lassan.-Megyek is akkor.-Ezzel vissza mentem Carl-hoz.

-Na...-Vigyorodott el.

-Ah...Apu, én, recepció.-Húztam el a számat viccesen.Majd oda adtam neki a kobakomat.-Leszerelnéd meg elrendeznéd Fantasy-t?-Néztem rá boci szemekkel, mire felnevetett aztán bólintott.-Köszi, egy isten vagy!-Vigyorogtam rá, majd egy puszit nyomva az arcára elrohantam...

A hátsó bejáraton bemenve egyenesen a szobám felé vettem az irányt.

Bejutottam az én kis zugomba...Végre.Sehol, semmi vendég, semmi nyüzsgés, csak a csend, a levendula illat és én...Na de most nincs időm relaxálni...Sajnos.

A szekrényemhez lépve elő vettem egy fekete csőszárú farmert, egy fehér blúzt.A hajamat, ami szőke és göndör, feltűztem, felvettem a fehér magassarkúmat és útra készen léptem az ajtóhoz.

A dolgozók "részlegéből" kiérve, beszálltam a liftbe.Lementem a földszintre, oda mentem Beth-hez a recepcióhoz.

-Hello!-Mosolygott rám a vörös hajú lány.

-Szia!-Mosolyogtam vissza.-Na...Mit kell segítenem?-Dőltem a pultnak.

-Szóval...Lenne egy kis szivesség...-Sütötte le a szemét.-Egy órácskára el kell ugranom, hogy intézzem a dolgaimat...Levennéd a szoba rendeléseket, adnád a kulcsokat...Papírok írkálása, telefonálás...Ilyesmi.Menne?-Kérdezte én meg csak bólintottam.

-Persze.Nem gond.Menny csak!-Álltam be a pult mögé, ő meg kiment...

-Egy angyal vagy!-Sóhajtott, majd elment...

Szóval angyal mi...

Ekkor vendégek jöttek...Mosolyt erőltettem magamra.

-Jó napot!Üdvözlöm Önöket a bronson Hotel-ben!-Szavaltam a jól betanult sablonos szöveget.

-Jó napot...Két szobát szeretnénk kérni.-Szólalt meg a férfi.Tekintetem most először a mögöttük álldogáló srácra tévedt...Helyes volt...Mi az hogy!

-A szobák egymás mellett legyenek?-Kérdeztem, miközben a gépen keresgéltem szabad szobák után.

-Nem muszály.-Szólalt meg a nő.

-Rendben...-Bólntottam, majd a fiókba nyúltam, hogy kivegyem a 25-ös és a 30-as szobák mágnes kártyáját.-A 25-ös és a 30-as szoba szabad, ha megfelel.-Tettem a pultra a kártyákat.

-Meg.-Bólintott a fickó, majd elő vette a bankkártyáját.Oda adtam azt a kütyüt...Most nem ugrik be a neve, de mindegy...

-Írja be a kódot.-Mondtam mosolyogva.

A fizetést elintéztük és már meg is jelent Lewis, a segéd fiú, hogy a csomagokat elvigye.

-Kellemes kikapcsolódást!-Köszöntem el.

Aztán a hármas, plusz Lewis elmentek...

Én meg unottan szörfölgetni kezdtem a neten...

Ezért is uncsi egy hotel tulajdonos lányának lenni...Segítened kell, de semmi izgalmas nincs a melóban...Igaz...Azért az egy-két helyes srácért megéri...De akkor is!

DÖGUNALOM!!!